Fuhun

2011-10-07 10:23:56

megosztás

Fából készített és szaxofonbillentyűkkel megszólaltatott, a népi furulyára emlékeztető hangszerén Dresch már régóta játszik, de most elnevezte, és már nem változtat rajta. Cikkünkben megszólal az alkotó és a hangszer is!

Dresch Mihály a magyar jazz egyik kulcsfigurája. Szinte rögtön a Jazztanszak elvégzése után rálépett arra az útra, amelyen azóta is jár: amely a leginkább elismert fúziója a magyar népzenének és az improvizációs jazzmuzsikának. Kvartettjében hosszú ideje alig van változás, most is csak Szandai Mátyás Párizsba költözése miatt történt, mert művészi céljait évtizedes távlatban következetesen érvényesíti. Szabados György nyomában és a MAKUZ többi tagjával együtt Dresch a magyar etno-jazzt európai távlatból nézve is magas szintre fejlesztette, Hungarian Bebop című lemezével pedig megmutatta, hogy az amerikai jazzhagyomány legnagyobb alakjai is (Archie Shepp) alkalmasnak találják magyar társaik dialektusát a művészi párbeszédre.

Dresch nimbusza régóta nagy rajongói és zenésztársai körében, de az utóbbi években végre a szélesebb elismerés jelei is érzékelhetőek, a Gramofon díjai után a Magyar Jazz Szövetség Szabó Gábor-díja, illetve a Liszt-díj és idén az Érdemes Művészi cím. Elismerésnek tekinthető az is, hogy a Café Budapest (korábban Budapesti őszi Fesztivál) kiemelt koncertjén mutathatja be új lemezét. Bár, mint az alábbi interjúban el is mondja, Dreschék folyamatos mûhelymunkája nem lemezekre koncentrál, a koncert az elsődleges. A koncert másik újdonsága a Fuhun, az a fából készített és szaxofonbillentyűkkel megszólaltatott, a népi furulyára emlékeztető hangszer, amin régóta játszik, de most már el is nevezte, és talán nem változtat rajta.

- Mikor érzed úgy, hogy kész egy lemez anyaga? Általában milyen fázisokban dolgozol a Dresch kvartettel?

- A koncertezés során derül ki, hogy készen állnak-e a felvételre a darabok.

- Ennek a lemeznek mi a története? Miért ezeket a közreműködõket hívtad?

- A Fonó felkérésére készült az album. Több kompozícióban szerepe van a brácsának, ezért hívtam el fiatal barátomat, ifj. Csoóri Sanyit, valamint az Öreg ház balladát két verzióban vettük fel. A második verziót szerettem volna hagyományos népi felállásban játszani (hegedű - Szabó Attila, brácsa - Kunos Tamás, bőgő - Bartók József, cimbalom, fuhun). Egy kompozícióba pedig Borbély Misit hívtam el, aki altszaxofonozik.

Az interjú folytatása itt.


Forrás: Fidelio.hu

2011.10.06.


 

Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szabott szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére.
RENDBEN

Szabályzat